Három napot töltöttem Budapesten, és ahhoz képest, hogy azt hittem, hogy ennyi, vége volt a fogyásnak, lánybúcsú lesz, nem fogok tudni ellenállni semminek, egész jól jöttem ki a dologból.
Pénteken, amikor megérkeztem a testvéremhez, figyelmeztetett, hogy ha jót akarok magamnak, ne nagyon menjek a sógorom közelébe, mert hogy sikerült Sopronból egy úgynevezett fosós-hányós vírussal gazdagabban hazatérni, aminek két nap a lappangási ideje, de nyugi, már ő is a végén jár. Gondoltam magamban: király, amióta minden nap - négy napja - keményen edzek, és odafigyelek arra, hogy egészségesen táplálkozzam - öt napja - nyilvánvalóan az immunrendszeremet is sikerült a maxra gyúrnom úgyhogy nyilvánvalóan semmi bajom sem lesz. Szóval így vágtam neki a hétvégének: magabiztosan és keményen.
Pár szót ejtenék a testvéremről, aki nem csak a nővérem, hanem barátnőm és legfőbb szövetségesem is. Az igazat megvallva ő az, aki a Sztranyovszki génekből a jókat örökölte, és most tekintsünk el attól, hogy neki is bazi nagy orra van meg hülye lábujjai. Orsi világ életében TÖ-KÉ-LE-TES testtel rendelkezett: hosszú lábak, lapos has, szép cicik, gyönyörű arc. Ezzel szemben én: töpszli test, kurta lábak, hatalmas kannák és mondjuk egy egész oké fej. Egész életemben gyűlölni fogom ezért a genetikát... Szóval a csaj így tengette az életét, aztán lett egy férje, meg hipp-hopp két gyereke és egész idő alatt mennyit szedett fel!? Körülbelül tíz kilót, amit nagyjából fél év alatt Péntek Enikő segítségével le is adott. Genetika : Zsófi: 2:0 És bár ez az egész gyűlölködésre és kitagadásra adna okot, Orsi mégis tud mindig szépíteni, és mivel ő a legnagyobb szponzorom és tanácsadóm, szombat reggel elvitt edzeni az M3-as autópálya felhajtója fölé, ahol a friss levegőn és a tűző napon a leggyűlöltebb gyakorlatokat végeztük el.
Délután pedig jött az a rész, amitől mindig rettegek: a lánybúcsú.
Egy részről mindig félek az ilyen eseményektől, ahol egy számomra kedves ember tök idegen barátaival kell együtt lennem egy napon keresztül. Mert mi van, ha nem vagyok szimpatikus, vagy egyszerűen csak mindenki seggfej rajtam kívül!? Más részről meg a kaja... Nem akar az ember lánya ilyenkor kényeskedőnek vagy válogatósnak tűnni, de a cél mégis csak cél, és ha ebbe nem fér bele a töltött rántott csirke, akkor nem fér bele. De hála a jó Istennek, egy olyan helyet találtunk, ahol a szakácsok és a pincérek is nyitottak voltak, így egy roston csirkét rizzsel, háromszoros áron, 6070 forintért tudtam elfogyasztani. Hatalmas pacsi!
Mint utólag kiderült amúgy, bármit ehettem volna, bármit bűnözhettem volna, ugyanis hajnalban arra keltem, hogy a vég elért engem is: hiába az edzés, hiába az okos evés, ha egy vírus meg akar támadni, akkor meg is fog.
Viszont! Hatalmas köszönet Nektek, akik olvastok és adakoztok az Élmény Tár Tanodának! A mai napig 151000 forint gyűlt össze, valamint jó pár fűnyíró felajánlás!
A fogyással és az akcióval azonban nem szeretnénk leállni, ugyanis a tanodának vannak olyan programjai, amik nincsenek sajnos megfinanszírozva. Ilyen például a Paci Projekt, ahol a kölykök lovagolni tanulhatnak!
Adód 1%-val is támogathatsz minket, most, hogy közeleg az adóbevallási időszak.
Adószámunk: 18327568-1-02
Számlaszámunk:
Élménylelő Ifjúsági Egyesület
Bóly és Vidéke Takarékszövetkezet
50100112-12103076
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése