2013. január 22., kedd

Illusztris társaság



Vörös nő állt a képek alatt egy sarokban. A galériában megnyitó volt. G. M. a híres hazai fotós képeit mutatták be. -Malek Úr! Fantasztikus! Megint fantasztikusat alkotott! A vörös nő a távolból figyelte a művészt, boros pohárral a kezében. Olcsó, száraz fehér bor volt, a galéria ezen akart spórolni, ő mégis a harmadik kört tartotta a kezében. -Elnézést hölgyem! Ön kivel van? - lépett oda egy férfi - Ez egy zártkörű rendezvény! A nő rámosolygott, arrébb ment, lerakta a poharát, odasétált a fotóshoz és a fülébe suttogta: -Gratulálok G. Ugye mondtam, hogy egyszer így lesz... - majd megfogta a táskáját és elindult az üvegajtó felé.Szőkés hajú hölgy lépett be épp akkor, vékony ajkakkal és csoda kék szemmel. Ismerte. Azt hallotta, híres énekes. -Szervusz Matild! G. ott áll!
Nyílik az ajtó. Alacsony férfi lép ki rajta.
-Malek Úr! Hová megy, épp most, amikor interjút akarnak magával készíteni? -Kik? -Hát tudja, az a híres... Tudja, no! Nem vagyok otthon ebben a világban, Malek Úr, tudja Ön is! Bent várja a barna kordbársony zakós fiatalember. -Legyen. 
Bármit kérdeztek, két lányról beszélt. De senki sem értette. Mintha velük beszélt volna egy ismerős, de mégis felfoghatatlan nyelven. Az újságok később arról cikkeztek, hogy G. M. a híres magyarországi fotós két nőről beszélt a kiállítás megnyitóján, a híres budapesti galériában. Két nőről, akit senki sem ismer, talán még a fotós maga sem. Lehet, hogy kitalálta az egészet? Csak egy olcsó reklámfogás? G.M. nyílt levélben válaszolt, melyben ez állt:
"Nem olcsó reklámfogás, sőt meglehetősen drága. A két lány nem valós - én találtam ki őket- ahogy magukat is. Drága az élet, sokba kerül ennyi embert etetni. Még a képzeletemben is. Üdv innen is Mofli és JuditSára!"
Reggeli kávénál olvassa az újságot. Két cukor, sok tej. "A két lány nem valós - én találtam ki őket - ahogy magukat is" Ezt a mondatot sokszor elolvassa és csak mosolyog. Előkeresi a telefonját.
-Haló? Meg vagy őrülve! -Sosem felejtek. Sosem javulok meg. -Üzenem a galériának, hogy pocsék volt a bor.
Valószínűleg átadta, ugyanis másnap levél fogadta a postaládájában: "Kitalált hölgyek képzeljenek maguknak jobb bort".